Király Dávid vagyok. A bátyámmal 11 éves korunktól minden nyarunkat a földeken töltöttük: szüreteltük a ribizlit és ahogy tudtuk, segítettük a munkálatokat. Ekkoriban 11 hektáron gazdálkodott a családunk és 140 emberrel együtt szedtük a ribizlit. Gimnazista koromban már én szerveztem az ekkorra már részben gépesített szüreteket, ez az időszak nagyban meghatározta a viszonyomat a természettel és a gyümölccsel. Tanulmányaim befejezése után a gasztronómiai érdeklődésemnek köszönhetően, néhány évig Budapesten dolgoztam szakácsként. Nagyapám, Bernáth Lajos – kertészmérnök – fektette le a manufaktúra alapjait, akitől nem csak szakmai tudást, de a föld szeretetét és tiszteletét is megtanultam. Az ő öröksége hívott haza 2015-ben. Nagyapám készített először bort a ribizliből. Akkoriban a termőföldjeinkről érkező gyümölcs még főként értékesítésre került, de mindig hagyott meg annyit, amit bevitt a kis borospincéjébe és ahogy a szőlővel is tette volna, bort készített belőle. Ebből egy szép családi szokás lett, amit a rokonok és a barátok minden évben lelkesen vártak. Az ízek variálása mindig is a szenvedélyem volt, így a vállalkozás átvételekor, magától értetődően jött az ötlet, hogy a jövőben én bort szeretnék készíteni a ribizliből. A mindennapi munkákat feleségemmel végezzük, de a nagymamám, a bátyám és a szüleim is részt vesznek a teendőkben, így valódi családi gazdaságként működünk tovább, ahova már megérkezett az első utódunk is.